Tulipán

A tavasszal nyíló virágok közül a legismertebb és leggazdagabb csoport a tulipán. Az emberiség régóta ismeri és termeszti, mint dísznövényt. Egyes korokban igazi tulipánőrület bontakozott ki, melynek következtében mai árra átszámolva egy-egy ritka példányért akár 600.000,- forintot is megadtak. Szerencsére ma már mindenki számára elérhető.

A tulipán fajok túlnyomó része Közép-Ázsiából származik, de a Kárpát-medencében is él néhány faja vadon, például a magyar tulipán -Tulipa hungarica ’Borbás’ Kr.u 1000-ben már írásos feljegyzések említik a tulipánt, de az igazi kultúrája a törököktől indult útnak. A törökök kezdték meg a nemesítését, ők már kísérleteket is folytattak vele. Innen indult világhódító útjára. Németalföldön az 1600-as évek első felében „tulpománia” alakult ki, igazi vagyonokat adtak akár egy hagymáért. Ebben az időben már körülbelül 1000 fajtát jegyeztek. Ma már nyilvántartani sem könnyű a fajtáit.

Egyszerűség kedvéért virágzási idejük szerint három csoportba oszthatók:

1.      Korai virágzású egyszerű és telt fajták.

2.      Tavasz közepén nyílók, mint például a Triumph és Darwin hibridek.

3.      Késői fajták (liliomvirágúak, rojtos szirmúak, viridiflórák, papagáj,- és telt virágúak.

A három csoport összefoglalva azt jelenti számunkra, hogy megfelelő válogatással március közepétől június elejéig gyönyörködhetünk virágában. A nyílás idejében természetesen sokat a számít a megfelelő helykiválasztás is. Aki pedig nem akar márciusig várni, az vágjon bele a nem túl bonyolult hajtatásba. Erről egy külön cikk szól.

Ahhoz, hogy egyáltalán virágozzanak megfelelő gondozásra van szükségük. Alapvetően nem igényesek, még a különleges és borsos árú fajtái is könnyen nevelhető, virágoztatható hosszú éveken át. Azt azonban túlzás lenne állítani, hogy nem igényelnek gondoskodást, amit egyébként meg is hálálnak.

Legfontosabb az ültetési idő. Annak ellenére, hogy ennyire elterjedt virágról van szó, sokan nem tudják, hogy mikor kell ültetni őket. Ezt egyes kereskedelmi egységek ki is használják, hiszen az őszről megmaradt hagymákat nem ritkán még tavasszal is felkínálják megvételre.

A tulipánt ősszel kell ültetni.

Annak érdekében, hogy tavasszal virágot hozzon, ősszel kell elültetnünk szeptember-október között. Ültetése nem túl bonyolult művelet. 10-15 centi mélyen, és ugyanilyen távolságba kell a hagymákat egymás mellé helyezni. Egy-egy különleges fajta egyedül is igen mutatós lehet, pláne, ha a környezete is úgy van kialakítva, hogy abból kiemelkedik, de többnyire csoportosan ültetjük őket. A csoportos ültetése lehet önmagával, vagy más tavasszal nyíló virágokkal, cserjékkel. Aki nem csak egy kisebb színfoltot szeretne létrehozni belőlük, annak érdemes ültetés előtt tervet készíteni. Ehhez nem kell diplomás szakember, elég néhány órás kutatómunka, egy-egy cikk elolvasása, és egy kis kreativitás. A türelmes munka eredményeként tavasszal csodás virágvarázslatban lesz részünk.

Mire érdemes odafigyelni a változatos tulipánágyások tervezésénél?

·         Virágzási időre. Olyan növényekkel társítsuk, amelyek egyazon időben nyílnak, vagy korábban kezdenek virágozni, de nyílási idejük kitart a tulipánéig.

·         Virágzás magasságára. Véletlenül se takarjuk el a tulipánt egy magasabba nyíló virággal. Lehet alacsonyabb, magasabb, vagy egy magasságban nyíló, mindegyik jól társítható a tulipánnal. Az alacsonyabb közé, vagy elé ültetve érvényesül, az egyforma magasságú vegyesen bekeverve, vagy foltszerűen csoportosítva, míg a magasabb mögé kerülhet, vagy szálanként, kisebb csoportonként közé is illeszthető.

·         Virághozamra. Erőteljes virághozamú fajtát jobban lehet nagyobb színfoltba illeszteni. Gyenge hozamú, ámde különleges fajtából is képezhetünk színfoltot, de ott ügyeljünk arra, hogy nagyon markáns megjelenést fog nyújtani.

·         Fényigényre. Tavasszal ugyan még nem dúskálunk a fényben, ennek ellenére a tulipánnak fényre van szüksége, ezért a társításnál ne kövessük el azt a hibát, hogy a társnövény beárnyékolja. Ez főként cserjék, vagy díszfák alá telepítve fordulhat elő. Ha fásszárúak alá telepítjük, akkor ügyeljünk arra, hogy azok a tulipán elvirágzása után lombosodjanak. Késői virágzású tulipánok illeszthetők a legkevésbé díszcserjék alá.

·         Virágszínre. Ezt nagyon magyaráznom se kell. A tulipán színei kimeríthetetlenek. Többnyire a társított virág színe a meghatározó, ehhez kell a megfelelő színű tulipánt választani.

·         Virágméretre. Itt megint csak a hangsúlyosság miatt fontos. Kisebb méretűből többre van szükség egy-egy intenzív folt kialakításához.

·         Elvirágzás utáni gondozásra. A tulipán elnyílás után sem maradhat magára. Száraz tavaszok esetén öntözésre van szüksége. Nyílás után a magtokot el kell távolítani, a leveleit minél tovább életben kell tartani, annak érdekében, hogy a földben lévő hagyma erősödjön. A fentiek érdekében nem szabad, hogy tulipánt elnyomja a társított növény.

·         A virág helyigényére. Ahhoz, hogy kielégítően tudjon fejlődni a tulipán mind a gyökerének, mind pedig a lombozatának helyre van szüksége. Egy erőteljesen terjedő társnövény megkeserítheti az életét.

A tulipánt nem minden esetben nevelik több évig egy helyben. Jó példa erre a közparkok, ahol elvirágzás után felszedik őket. Ebben az esetben nem kell számolni a virágzás utáni gondozásra, a helyszűkére, netán a késői árnyékhatásokra, hisz a növény akkorra már nem lesz ott. Megvalósíthatjuk ezt a házikertben is, de akkor számolni kell azzal, hogy az így, idejekorán felszedett hagyma a következő évben valószínűleg nem fog virágozni, vagy csak gyengébb minőségben.

Ültetésre legalkalmasabbak a 10 centimétert meghaladó körméretű hagymák.

Vásárláskor hajlamosak vagyunk megfeledkezni a hagymák minőségéről és mennyiségéről. A polcra kitett színes csomagolások olyannyira elkápráztatják szemünket, hogy a tartalomra már nem is szánunk időt. Az árat még gyorsan megnézzük, és, ha 300 forint alatt van, akkor elégedetten rámoljuk a kosárba a tulipánt. Mekkora hibát is követünk el!

Legtöbb esetben nincs gond a hagymákkal, de sokszor találkozom elrettentő példákkal.

Mire ügyeljünk?

·         Körméret. legjobb a 10 centi feletti. Ez alatt már csak komolytalan kereskedők adnak el. Mivel hazánkban nem jellemző a virághagyma előállítás, ezért többnyire holland tulipánokkal találkozunk. Ők pedig a 10 centi felettiek csomagolják. Ha ettől kisebb tulipánhagymákat látunk egy boltban, akkor gyorsan forduljunk onnan ki. Ez alatt ugyanis kétséges a virágzás. Persze egyes sziklakerti fajtáknál előfordulhat kisebb hagyma körméret is, de ezekből kevés van. Érdemes tehát a csomagolást böngészni. A nagyobb hagyma jobb, biztosabb és erősebb virágra számíthatunk. persze ezek drágábbak is.

·         Hagyma fizikai sérülése. Ne legyen törött, vagy sérült. Gondolom ez egyértelmű. Ha a külső barna buroklevele repedt nem gond, de azért ne hiányozzon róla teljesen. Minimum 50%-ban legyen a hagymán barna buroklevél.

·         Nyugvó legyen a hagyma. Vásárláskor ne mutassa az élet jeleit. Ne jelenjen meg a hajtáscsúcs, és a gyökér sem. Ha ezt látjuk, akkor rosszul tárolták a hagymát. A hagyma fejlődésnek indult, elkezdte felélni önmagát.

·         Ne legyen beteg a hagyma. Riasztó jel lehet a szürke, rózsaszínes, fehéres penészbevonat, vagy foltocskák, vagy a rothadt hagyma. Még akkor se vegyük meg a csomagot, ha csak egy darab ilyen van benne.

·         Hagyma feszessége. Ne vegyünk meg olyan hagymát, melyen ráncosodás látható. Egy egészséges hagyma felszíne feszes, kisebb barázdák lehetnek a buroklevél alatt, de semmi esetre sem ráncos. A ráncosodás a rossz tárolás jele, vagy éppen egy tavalyi hagymát akarnak eladni nekünk.

A fentiek ellenére, ha vállalkozó szellemű kertészek, vagy nagy növénybarátok vagyunk, akkor megvehetjük a fentiekben leírt rossz minőségű tulipánhagymát, ugyanis alapos odafigyeléssel szép egészséges növény nevelhető belőlük. De ebben az esetben is alkudjunk, ne a teljes áron vegyük meg.

Laza szerkezetű, vagy homokos talajba ültessük. Pangó, vagy magas talajvizet kerüljük. Az érett istállótrágyát, vagy komposztföldet meghálálja.

Semmi esetre se ültessük kötött talajba, ez mind a föld feletti, mind a földalatti növekedését gátolja. Tápanyagot biztosítsunk a számára, hiszen 3-4 évig egy helyben marad a talajba. Hagymáját szereti a pocok, ezért olyan helyen, ahol jellemző a pocok jelenléte célszerű ültető kosárba tenni. Ez a kosár a későbbi felszedés szempontjából is előnyös lehet, sőt ez megakadályozza a hagymát abban, hogy egyre mélyebbre kerüljön a talajba. Ültetése történhet egyesével kis lapáttal, vagy ültetőfával (ami ma már csak a nevében fa, sokkal inkább készül fémből és műanyagból), de ültethetjük csoportosan is. Ekkor kiásunk egy nagyobb területet 2-3 centivel mélyebben, mint az ültetési mélység, beterítjük a trágyát, erre talajt szórunk, amire ráhelyezzük a hagymákat, és végül óvatosan betemetjük földdel. Egyenkénti ültetés esetén a trágyázást ültetés előtt a talajmunkák során kell megoldani.

Milyen fajtát ültessünk?

Ebbe nem tudok segíteni. Olyan sok fajtát lehet kapni a boltokban, internetes áruházakban, hogy mindenki olyat választ, amire szüksége van.

Választásunkban fontos lehet:

·         a szín,

·         a virágzás magassága,

·         a virágzás ideje,

·         a funkció, vagy használat (pl. sziklakert, vágott virág, virágágy)

Gondozása, elvirágzás utáni teendők, károsítói.

Virágzás után több lehetőség áll előttünk:

1.      Ha nincs számára ott tovább hely, mert valamilyen más növényt ültetünk utána, akkor rögtön felszedjük. Ezt többnyire közparkokban alkalmazzák, azért mert egynyári virágot ültetnek utána, valamint azért, mert a következő évben más formát ültetnek ki. Ez egy költséges megoldás, mert az így felszedett hagyma a következő évben keveset, vagy egyáltalán nem virágzik.

2.      Ha nem meddő a virág, és szaporítani akarjuk a növényt, akkor hagyjuk, hogy magot fejlesszen. Azaz nem vágjuk ki a virágszárat, hanem törekszünk annak minél szebb kifejlődésére.

3.      Nem akarjuk, hogy magot hozzon, és lehetőségünk is van arra, hogy a tulipán ott helyben maradjon több évig. Ilyenkor szintén táplálnunk kell, száraz nyarakon öntözni, és megvárni, hogy magától száradjon el a levél. Ebben az esetben azonban a virágszárat, vagy legalább annak csúcsát el kell távolítani, hogy a növény az erejét ne a magképzésbe, hanem a hagymafejlesztésbe irányítsa.

A tulipán fejlődési ütemét mutatja a lenti ábra.

Nagyon nem akarom magyarázni a képet. Egyre viszont felhívom a figyelmet. Jól látni, hogy a virágzáskor megjelenik a fiókhagyma, ami az anyahagyma miatt nem tud felfelé fejlődni, hanem kényszerűségből lefelé halad. Ennek köszönhető, hogy a tulipán évről-évre egyre mélyebbre kerül. Az anyahagyma egyébként a ciklus végére elpusztul, helyette az új hagyma erősödik meg, majd virágzik a következő évben. A tulipán több fiókhagymát is képes nevelni, de közülük többnyire csak egy fejlődik ki nagyobb méretűre, a többi kicsi marad. Felszedéskor ezeket le kell választani és iskolába tovább lehet nevelni. 2-3 év alatt virágzóképes hagymává híznak.

További gondozási feladat a 3-4 évenkénti felszedés, azért, hogy megőrizzük a virágzóképességét, és ne menjen túl mélyre a hagyma. Erről már korábban írtam.

Szintét a gondozáshoz tartozik a károsítók elleni védelem. A következőkkel találkozhatunk:

·         Deformált levél, torz virág, törpe termet a vírus tipikus tünete. Ellene nem lehet védekezni, az ilyen növényt azonnal meg kell semmisíteni.

·         Többnyire a leveleken, de néha a virágon is megjelenő vizenyős foltok, melyeken szürke bevonat képződik, ez a botritiszes betegség. Nedves helyen tárolt hagymák esetén lép fel. Védekezni ellene megfelelő tárolással, egészséges hagyma ültetéssel, és gombaölőszeres permetezéssel lehet.

·         Körkörös barna foltok a leveleken, ritkán a virágon a tulipánrozsda betegséget mutatják. Ritkán fordul elő. Megelőző védekezésként a hagymákat gombaölőszeres permetlébe áztassuk be ültetés előtt.

·         Jelentkezhet még a zöld színű levéltetű, ami ellen rovarölő szerrel védekezhetünk.

·         Valamint zöld színű hernyó rághatja a leveleit, főként a késői tulipánok károsítója.

Szaporítása. Azaz mi legyen a felszedéskor előkerülő apró hagymákkal? Érleljen magot vagy sem?

Szaporítani kétféleképpen lehet:

1.      Fiókhagymák szétültetésével.

2.      Magról.

Fiókhagymákat korábban már említettem. Belőlük 2-3 év alatt lehet virágzóképes hagymát nevelni.

Magról kissé macerásabb és hosszabb ideig is tart, viszont több hagymát kapunk egyszerre. 5-7 év alatt lesz virágzóképes hagymánk, és nem minden esetben ugyanolyan, mint az anyanövény, amelyről a magot fogtuk. Többnyire színárnyalatban jelentkezik eltérés.

A szaporításról bővebben, majd egyszer írok.

Tavaszi kerti virágok, hagymás virágok ültetése.

A hagymás virágoknak két fő ültetési idejük van.:

1.        a tavasszal virágzókat ősszel,
2.     .  az ősszel nyílókat tavasszal kell ültetni.

Most a tavasszal nyílókkal foglalkozom, így tehát az ültetési idejük most ősszel van. Kicsit konkrétabban:

augusztustól-októberig

Ezt írja a szakirodalom. Én azonban nem ragaszkodnék ennyire mereven az októberhez. Kedvenceim ugyanis a hajtatott hagymás virágok, melyeket edénybe ültetek és a virágzási idejüket hőkezeléssel előbbre hozom. Ilyen célra használt hagymás virágokat szoktam december közepén, végén is ültetni. Főként akkor tolódik ki ennyire az ültetési idő, amikor az ősz hosszú, és sok egyéb teendőm van még a kertben. Szabadföldbe azonban jó, ha betartjuk az októberi időpontot, mert könnyen előfordulhat, hogy megfagy a talaj, így komoly nehézségeket okoz az ültetés.

A hagymás virágok hajtatásáról külön cikk lesz.

Vajon mindegy-e, hogy mit ültetünk korábban és mit később? Nem, egyáltalán nem mindegy. Talán vannak köztetek már olyanok, akik megfigyelték, hogy októberben, vagy később kiültetett hóvirág mennyire vontatottan fejlődik tavasszal, nem nyílik, vagy ki sem bújik a földből. Mért lehet ez? Nagyon egyszerű. A hagymás virágoknak ahhoz, hogy károsodás nélkül átteleljenek, be kell gyökeresedniük, mégpedig alaposan. Vannak olyan hagymások, melyeknek több, míg másoknak kevesebb időre van szükségük a begyökeresedéshez, és vannak olyanok, melyeknek több idő áll a rendelkezésükre a begyökeresedéshez. Ha azt mondom, hogy ültetési mélység, mindenkinek beugranak a szabályok; hóvirág 5 centi, tulipán 12 centi, liliom 20 centi. Persze ezek csak kiragadott számok, tulipánok között is teszünk különbségeket. De az ültetési mélység majd később. Mért lehet ez fontos? Azért, mert a sekélyebben ültetett hagymákat hamarabb eléri a fagy, így kevesebb idejük is van a begyökeresedéshez, ezért nem árt őket időben eltenni a földbe.  A fentiek alapján már mindenki könnyebben meg tudja határozni, hogy melyik hagymást mikor is ültesse el.  Amelyekre most kell koncentrálnunk, azok a következők:

·         hóvirág - Galanthus

·         tőzike – Leucojum,

·         korai nárcisz – Narcissus,

·         sáfrány – Crocus,

·         csillagvirág – Scilla,

·         kockásliliom – Fritillaria

A többi hagymást ültethetjük október végéig. Mivel a tavaszi kertben nemcsak hagymás virágok vannak, ezért ki kell térjek a többi csoportra is.

Kétnyári virágoknak szintén alaposan be kell gyökeresedniük a fagy beállta előtt, és mivel gyökérzetük nagyon fent helyezkedik el, ezért ültetésükkel nem szabad sokáig várni. legkésőbb október elejéig a földbe, vagy edénybe kell lenniük. Ha megcsúszunk, akkor mindenféleképp gondoskodjunk a téli takarásukról.

Évelő virágok kereskedelmi forgalomban csak edénybe (azaz konténeres formában) beültetve kaphatók, és mivel többnyire képesek arra, hogy akár takarás nélkül is ebben az edényben át is  teleljenek, ezért ültetési idejük a november elejéig-közepéig is elhúzódhat. persze náluk sem árt, ha az ültetéskor szerzett stresszt a kedvezőtlen idők érkezéséig kiheverik.

A díszcserjék hasonlóan az évelőkhöz zömében konténeres formában vásárolhatók. Csak a tömegcserje telepítéskor érdemes szabadgyökerű cserjével próbálkozni, és ebben az esetben is csak ősszel. A konténeres könnyű téma, hisz decembertől-februárig nem, ezen kívül bármikor ültethetők. Sőt enyhébb teleken még belecsúszhatunk a decemberi ültetésbe is, vagy már február közepén kezdhetjük.

Előfordul, hogy ismerősünk a kertjéből ad nekünk évelő virágot, vagy díszcserjét. Ezek többnyire szabadgyökerű kategóriát képeznek. Ezeket a növényeket időben el kell ültetni, mivel csak akkor tudják átvészelni a fagyokat, ha megfelelőképpen begyökeresednek. Ültetésüket elkapkodni sem szabad, mert például a cserjék lombos állapotban kiszedve komoly károsodást szenvedhetnek, ami abból áll, hogy a sok megmaradt levél, és a gyökérveszteség miatt kevés gyökér között fennálló egyensúlyveszteség kiszáradáshoz vezethet. Ezért hát érdemes megvárni az igazi őszt, és legkorábban szeptember közepén megkezdeni a szabadgyökerűek ültetését.

Díszfák körében már többféle csoport létezik. Tárgyalásuk hosszadalmas lenne, ezt majd egy másik cikkben teszem meg. Lényeg, hogy konténeres, szabadgyökerű, és földlabdás formában vásárolhatók. Ezen belül van egy fiatal, középkorú, és túlkoros kategória. A túlkorosak a behemótok, őket többnyire földlabdásan, ritkán dézsában árulják. A konténeres, dézsás csoport szinte bármikor ültethető, akár januárban is, ha valaki meg akar küzdeni a faggyal, jéggel, hisz gyökerük olyan mélyre kerül, hogy oda már a fagy sem hatol le, így egész télen gyökeresedhetnek. De ezt csak ritkán teszik, viszont mindegy is számukra, mivel dézsában, konténerben is áttelelnek a meglévő gyökérzetükkel. Földlabdásan november közepéig telepíthetők. Szabadgyökérrel viszont csak lombtalan állapotban szedhetők ki, és november közepéig ültethetők. Nekik már fontos, hogy némi gyökeret képezzenek tavaszra a lombfakadás idejére.

Gyümölcsfák telepítése nálunk még túlnyomórészt szabadgyökérrel történik. Szerencsére már terjedőben van a konténeres, sőt a túlkoros változat is. Telepítésüket legkésőbb november elejére be kell fejezni. Szabadgyökerűek esetében elég rövid idő áll rendelkezésünkre, hisz a kiszedésük csak lombtalan állapotban kezdődik (sok gyümölcsfa szaporítóanyag termesztő a hosszú és csapadékszegény ősz esetén ezt úgy oldja meg, hogy leszedik a leveleket a fákról), a lombhullás pedig természetes körülmények között, akár október közepéig, végéig is elhúzódhat.

Hagymás virágoknál szót kell ejtenünk az ültetési mélységről is. A hagymák csak olyan mélységig kerülhetnek le, ahonnan még gond nélkül a talaj fölé tudnak emelkedni, anélkül, hogy a hagymájuk teljesen kimerülne, és így a virágzás kárt szenvedne. De van még egy fontos szempont az pedig a hőmérséklet, a fagyhatás, mai a virágrügy differenciálódáshoz szükséges. Ez egy hosszú történet, ezért erről szintén külön cikk íródik. Itt most elég annyit megjegyezni, ahhoz, hogy virágozzanak, a hagymákat fagyhatásnak kell érnie. Na, már most, ha a fagyhatár alatt van a virághagyma, akkor evidens, hogy nem éri, így nem is alakul ki a virágrügy, és elmarad a virágzás. De sok olyan kérdést kapok, hogy mért nem virágzik a tulipán, vagy a nárcisz. Hát ezért. A hagymás virágokról tudni kell, hogy évről-évre egyre mélyebbre kerülnek a talajban. Erről is lesz egy külön írás. Különösen a tulipán nagy művész ebben. Egy év alatt 2-3 centivel is képes lejjebb húzódni. Ha pedig túl mélyre kerül, akkor:

·         nem lesz elég energia hagymában, hogy a talaj felszíne fölé törjön, mire ezt megteszi a hagyma kimerül, és nem fejleszt virágot, vagy csak picit,

·         nem éri fagyhatás, így már a virágrügy sem képződik benne.

A hagymás virágok ültetési mélységéről és idejéről egy a Csodakertben talált ábrát illesztek be. Ettől szebben és jobban én sem tudnám összefoglalni. Van több hasonló ábrám is, ha meglelem őket beillesztem mindegyiket.

Sajnos az alsó táblába átcsúszott a díszhagyma, mint őszi ültetésű, tavasszal nyíló virág.

Tavasszal nyíló kert kialakítása

A cím sajnos csak részben fedi a következő többrészes cikk tartalmát. Ugyanis nemcsak tavaszi virágokról írok, hanem tavasszal virágzó fákról, cserjékről is, és nemcsak róluk azaz a növényekről, hanem olyan kertről, melybe ezek a hálás korai tavaszi színt adó növények beilleszthetők.

Téltemető mező.

Szinte alig bírjuk kivárni, hogy a tél engedjen hideg szorításán, felbomoljon egyszínűsége, szürkesége. Az ősz vége felé legtöbbünk sóhajtva gondol a nyárra, a melegre, a növények színeire. A természet utolsó lendületével megajándékoz bennünket egy őszi lepellel, mely a színek oly sokszínűségét hozza el nekünk, de aközött a sok szín között már csak ritka  virágszín, inkább a lehullani készülő lomb ontja a szivárványt is megszégyenítő tarkaságot. Hamarosan beköszönt a tél. Kevesen szeretik, ezért sokan szomorúak , kedvtelenek lesznek már a szó hallatán is: tél.

De bízunk, bízunk, hogy elmúlik, és átadja helyét a tavasznak. Annak a tavasznak, amely színeivel, illatával, hangjaival képes bármely más évszakot maga mögé utasítani. Ebből a tavaszból kell nekünk a saját kis élőhelyünk és annak környezetébe minél többet becsempészni, befogni, megragadni. Erre mindenkinek van módja, és remélem, hogy lehetősége is. Még a legkisebb lak is alkalmas arra, hogy benne a virágok közvetítésével képviselje magát a tavasz.

Tartsatok velem!

Utazzunk el a tavasz kertjébe!

Már a felkészülés is segíteni fog abban, hogy a telet legyőzzük. Meglátjátok, hogy alig van néhány hét, ami alatt nélkülöznünk kell a virágokat. Már Karácsonykor nyílnak a tavasz első képviselői, igaz akkor még csak bent a házban.

Kérek mindenkit, hogy ne csak virágokban gondolkozzon. Sajnos a szakirodalom, és a média előszeretettel tereli ezt a témát csak a virágok irányába, pedig milyen sok szép díszfa, díszcserje sorolható, illeszthető be a tavaszi kertbe. Gondoljunk csak bele, hogy hányan vágnak maguknak barkát a benti vázába, vagy szakítunk egy-egy ágat az aranyvesszőről, hogy azt a meleg szobában kivirágoztassuk. Ebben a cikkben igyekszem nekik is megadni a méltó helyet.

A tavasz virágait az alábbi csoportokra osztottam fel:

·         hagymás, gumós,hagymagumós,  rizómás virágok,

·         kétnyári virágok,

·         évelő virágok,

·         díszcserjék,

·         díszfák,

·         gyümölcsfák.

A csoportokról és képviselőikről a későbbiekben részletesen fogok írni. Az idő rövidsége miatt először az általános tudnivalókról szólok igényeik, megfelelő hely a számukra, telepítésük módja, ideje, téli gondoskodás. Majd ezt követően felsorolás szintjén kitérek a csoportokra és főbb képviselőikre, majd részletesebben is veszek közülük néhányat. Először azokra kerül sor, melyeket hamarosan ültetni kell, legvégül pedig a legkésőbb ültethetők jönnek.

A tavaszi virágok sok képviselőjéről keringenek mítoszok, legendák. Ilyen például a nárcisz.

A Nárcisz nevét még az ókorban kapta, a görög mitológia egyik mondája után. Narcissus görög fiú egy nap önmagát nézte a víztükörben, és olyannyira elragadtatta magát a látványtól, hogy át akarta ölel a tükörképét, így beleesett a vízbe, majd belefulladt. Az istenek könyörületből a holttestét nárcisszá változtatták, és vízparti növénnyé tették, így minden évben virágzáskor újra és újra elmeséli a tragikus történetet.

Kankalin virágfürtje Szent Péter arany kulcscsomójára emlékeztet. Szent Péter a monda szerint minden tavasszal kinyitja a mennyek kapuit, amitől is örömében elveszti a kulcsait, melyek a földre hullnak. Ott viruló aranyvirágokká, azaz kankalinná változnak.

Megfelelő helyválasztás a tavaszi virágoknak.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a tavaszi virágok árnyékkedvelő növények. Ezt a hiedelmet erősíti az a tulajdonságuk, hogy kora tavasszal nyílnak, amikor még a nappalok sokkal rövidebbek. Valóban vannak olyan képviselői a csoportnak, melyek árnyékkedvelők, (hunyor, kankalin, májvirág) de többségükről ez nem mondható el. A rövid nappal ugyanis nem egyenlő a fényszegénységgel. Fejlődésük sokkal alacsonyabb hőmérsékleten indul be, mint a nyáron virágzóké, de a meleg tavaszi napsugarakat ők is meghálálják. Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy ugyanaz a fajta virág déli oldalra ültetve képes akár több héttel is korábban virágzik, mint északi oldali társa.

Szóval keressünk számukra napos helyet, ami lehet akár egy ritkább ágrendszerű fa, vagy cserje alja is. Jól társíthatók például szintén kora tavasszal virágzó díszcseresznyékkel, vagy díszalmákkal.  Mire a díszfák, vagy cserjék árnyékot képeznének számukra a lombjukkal, addigra a hagymások zömében már eltűnnek, visszahúzódnak. Legyünk azonban óvatosak, mert egy korán fakadó fás szárú alá telepített, késői virágzású tulipán már rossz párosítás.  legyünk tehát körültekintőek a helykiválasztással.

Talajigényük nagyon eltérő, főként a kémhatásban nagyon eltérő igényűek. Vannak kimondottan savanyú, vagy meszes talajt kedvelők, zömük azonban semleges pH-jú talajért rajonganak. Általában a jó tápanyag-gazdálkodású, könnyen melegedő, pangó víztől mentes, laza szerkezetű talaj a megfelelő számukra.

A csoport változatossága miatt szinte bárhová telepíthetők.

·         sziklakertbe,

·         árnyékba,

·         erkélyre, balkonra,

·         tópartra,

·         savanyú, vagy éppen meszes talajba,

·         homokba,

·         kertbe, vagy lakásba és még sok más helyre.

Egymással és más növényekkel, növénycsoportokkal jól társíthatók. Mivel a cikk írásának ideje nagyon közel van az ültetési, telepítési idejükhöz, ezért sok apró részletre nem térek ki, azokkal majd ráérünk télen foglalkozni. Elsősorban a telepítésükhöz szükséges alapvető információkra szorítkozom.

A cikk folytatásában ültetési idejükkel és már egy-két konkrét képviselőjükkel foglalkozom. 

Nyitás

Kedves Olvasó!

Bizonyára azért vagy itt, mert valamilyen kapcsolatba kerültél egy kerttel, melyben fejlesztési munkákat tervezel.
Ezt a blogot azért hoztam létre, hogy a kertépítéssel kapcsolatos írásaim itt gyűjtsem össze, és rendszerezzem. A virtuális világban több helyen is írogatok, saját honlappal is rendelkezem. Munkáim közül ide a kertépítési cikkeim kerülnek, melyekkel segítséget szeretnék nyújtani a saját kerted kialakításában.
Nem ígérem, hogy itt mindent megtalálsz, de egy- egy témát igyekszem rendesen körbejárni és bemutatni.
További internetes oldalaim, a kedvencek között megtalálod.
Kezdjük hát.
Mivel most ősz van, itt az ideje a növényültetéseknek. Egy olyan csoport van, melynek tagjait csak ilyenkor lehet ültetni, ők a tavasszal nyíló virágok, ezért először a tavaszi kert kialakításával foglalkozom.