A cím sajnos csak részben
fedi a következő többrészes cikk tartalmát. Ugyanis nemcsak tavaszi virágokról
írok, hanem tavasszal virágzó fákról, cserjékről is, és nemcsak róluk azaz a
növényekről, hanem olyan kertről, melybe ezek a hálás korai tavaszi színt adó
növények beilleszthetők.
Téltemető mező.
Szinte alig bírjuk
kivárni, hogy a tél engedjen hideg szorításán, felbomoljon egyszínűsége,
szürkesége. Az ősz vége felé legtöbbünk sóhajtva gondol a nyárra, a melegre, a
növények színeire. A természet utolsó lendületével megajándékoz bennünket egy
őszi lepellel, mely a színek oly sokszínűségét hozza el nekünk, de aközött a
sok szín között már csak ritka
virágszín, inkább a lehullani készülő lomb ontja a szivárványt is
megszégyenítő tarkaságot. Hamarosan beköszönt a tél. Kevesen szeretik, ezért
sokan szomorúak , kedvtelenek lesznek már a szó hallatán is: tél.
De bízunk, bízunk, hogy
elmúlik, és átadja helyét a tavasznak. Annak a tavasznak, amely színeivel,
illatával, hangjaival képes bármely más évszakot maga mögé utasítani. Ebből a
tavaszból kell nekünk a saját kis élőhelyünk és annak környezetébe minél többet
becsempészni, befogni, megragadni. Erre mindenkinek van módja, és remélem, hogy
lehetősége is. Még a legkisebb lak is alkalmas arra, hogy benne a virágok
közvetítésével képviselje magát a tavasz.
Tartsatok velem!
Utazzunk el a tavasz
kertjébe!
Már a felkészülés is
segíteni fog abban, hogy a telet legyőzzük. Meglátjátok, hogy alig van néhány
hét, ami alatt nélkülöznünk kell a virágokat. Már Karácsonykor nyílnak a tavasz
első képviselői, igaz akkor még csak bent a házban.
Kérek mindenkit, hogy ne
csak virágokban gondolkozzon. Sajnos a szakirodalom, és a média előszeretettel
tereli ezt a témát csak a virágok irányába, pedig milyen sok szép díszfa,
díszcserje sorolható, illeszthető be a tavaszi kertbe. Gondoljunk csak bele,
hogy hányan vágnak maguknak barkát a benti vázába, vagy szakítunk egy-egy ágat
az aranyvesszőről, hogy azt a meleg szobában kivirágoztassuk. Ebben a cikkben
igyekszem nekik is megadni a méltó helyet.
A tavasz virágait az
alábbi csoportokra osztottam fel:
·
hagymás,
gumós,hagymagumós, rizómás virágok,
·
kétnyári virágok,
·
évelő virágok,
·
díszcserjék,
·
díszfák,
·
gyümölcsfák.
A csoportokról és
képviselőikről a későbbiekben részletesen fogok írni. Az idő rövidsége miatt
először az általános tudnivalókról szólok igényeik, megfelelő hely a számukra,
telepítésük módja, ideje, téli gondoskodás. Majd ezt követően felsorolás
szintjén kitérek a csoportokra és főbb képviselőikre, majd részletesebben is
veszek közülük néhányat. Először azokra kerül sor, melyeket hamarosan ültetni
kell, legvégül pedig a legkésőbb ültethetők jönnek.
A tavaszi virágok sok
képviselőjéről keringenek mítoszok, legendák. Ilyen például a nárcisz.
A Nárcisz nevét még az
ókorban kapta, a görög mitológia egyik mondája után. Narcissus görög fiú egy
nap önmagát nézte a víztükörben, és olyannyira elragadtatta magát a látványtól,
hogy át akarta ölel a tükörképét, így beleesett a vízbe, majd belefulladt. Az
istenek könyörületből a holttestét nárcisszá változtatták, és vízparti növénnyé
tették, így minden évben virágzáskor újra és újra elmeséli a tragikus
történetet.
Kankalin virágfürtje Szent
Péter arany kulcscsomójára emlékeztet. Szent Péter a monda szerint minden
tavasszal kinyitja a mennyek kapuit, amitől is örömében elveszti a kulcsait,
melyek a földre hullnak. Ott viruló aranyvirágokká, azaz kankalinná változnak.
Megfelelő helyválasztás a
tavaszi virágoknak.
Hajlamosak vagyunk azt
hinni, hogy a tavaszi virágok árnyékkedvelő növények. Ezt a hiedelmet erősíti
az a tulajdonságuk, hogy kora tavasszal nyílnak, amikor még a nappalok sokkal
rövidebbek. Valóban vannak olyan képviselői a csoportnak, melyek
árnyékkedvelők, (hunyor, kankalin, májvirág) de többségükről ez nem mondható
el. A rövid nappal ugyanis nem egyenlő a fényszegénységgel. Fejlődésük sokkal
alacsonyabb hőmérsékleten indul be, mint a nyáron virágzóké, de a meleg tavaszi
napsugarakat ők is meghálálják. Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy ugyanaz
a fajta virág déli oldalra ültetve képes akár több héttel is korábban virágzik,
mint északi oldali társa.
Szóval keressünk számukra
napos helyet, ami lehet akár egy ritkább ágrendszerű fa, vagy cserje alja is.
Jól társíthatók például szintén kora tavasszal virágzó díszcseresznyékkel, vagy
díszalmákkal. Mire a díszfák, vagy
cserjék árnyékot képeznének számukra a lombjukkal, addigra a hagymások zömében
már eltűnnek, visszahúzódnak. Legyünk azonban óvatosak, mert egy korán fakadó
fás szárú alá telepített, késői virágzású tulipán már rossz párosítás. legyünk tehát körültekintőek a
helykiválasztással.
Talajigényük nagyon
eltérő, főként a kémhatásban nagyon eltérő igényűek. Vannak kimondottan
savanyú, vagy meszes talajt kedvelők, zömük azonban semleges pH-jú talajért
rajonganak. Általában a jó tápanyag-gazdálkodású, könnyen melegedő, pangó
víztől mentes, laza szerkezetű talaj a megfelelő számukra.
A csoport változatossága
miatt szinte bárhová telepíthetők.
·
sziklakertbe,
·
árnyékba,
·
erkélyre,
balkonra,
·
tópartra,
·
savanyú, vagy
éppen meszes talajba,
·
homokba,
·
kertbe, vagy
lakásba és még sok más helyre.
Egymással és más
növényekkel, növénycsoportokkal jól társíthatók. Mivel a cikk írásának ideje
nagyon közel van az ültetési, telepítési idejükhöz, ezért sok apró részletre
nem térek ki, azokkal majd ráérünk télen foglalkozni. Elsősorban a
telepítésükhöz szükséges alapvető információkra szorítkozom.
A cikk folytatásában
ültetési idejükkel és már egy-két konkrét képviselőjükkel foglalkozom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése