Tavaszi kerti virágok, hagymás virágok ültetése.

A hagymás virágoknak két fő ültetési idejük van.:

1.        a tavasszal virágzókat ősszel,
2.     .  az ősszel nyílókat tavasszal kell ültetni.

Most a tavasszal nyílókkal foglalkozom, így tehát az ültetési idejük most ősszel van. Kicsit konkrétabban:

augusztustól-októberig

Ezt írja a szakirodalom. Én azonban nem ragaszkodnék ennyire mereven az októberhez. Kedvenceim ugyanis a hajtatott hagymás virágok, melyeket edénybe ültetek és a virágzási idejüket hőkezeléssel előbbre hozom. Ilyen célra használt hagymás virágokat szoktam december közepén, végén is ültetni. Főként akkor tolódik ki ennyire az ültetési idő, amikor az ősz hosszú, és sok egyéb teendőm van még a kertben. Szabadföldbe azonban jó, ha betartjuk az októberi időpontot, mert könnyen előfordulhat, hogy megfagy a talaj, így komoly nehézségeket okoz az ültetés.

A hagymás virágok hajtatásáról külön cikk lesz.

Vajon mindegy-e, hogy mit ültetünk korábban és mit később? Nem, egyáltalán nem mindegy. Talán vannak köztetek már olyanok, akik megfigyelték, hogy októberben, vagy később kiültetett hóvirág mennyire vontatottan fejlődik tavasszal, nem nyílik, vagy ki sem bújik a földből. Mért lehet ez? Nagyon egyszerű. A hagymás virágoknak ahhoz, hogy károsodás nélkül átteleljenek, be kell gyökeresedniük, mégpedig alaposan. Vannak olyan hagymások, melyeknek több, míg másoknak kevesebb időre van szükségük a begyökeresedéshez, és vannak olyanok, melyeknek több idő áll a rendelkezésükre a begyökeresedéshez. Ha azt mondom, hogy ültetési mélység, mindenkinek beugranak a szabályok; hóvirág 5 centi, tulipán 12 centi, liliom 20 centi. Persze ezek csak kiragadott számok, tulipánok között is teszünk különbségeket. De az ültetési mélység majd később. Mért lehet ez fontos? Azért, mert a sekélyebben ültetett hagymákat hamarabb eléri a fagy, így kevesebb idejük is van a begyökeresedéshez, ezért nem árt őket időben eltenni a földbe.  A fentiek alapján már mindenki könnyebben meg tudja határozni, hogy melyik hagymást mikor is ültesse el.  Amelyekre most kell koncentrálnunk, azok a következők:

·         hóvirág - Galanthus

·         tőzike – Leucojum,

·         korai nárcisz – Narcissus,

·         sáfrány – Crocus,

·         csillagvirág – Scilla,

·         kockásliliom – Fritillaria

A többi hagymást ültethetjük október végéig. Mivel a tavaszi kertben nemcsak hagymás virágok vannak, ezért ki kell térjek a többi csoportra is.

Kétnyári virágoknak szintén alaposan be kell gyökeresedniük a fagy beállta előtt, és mivel gyökérzetük nagyon fent helyezkedik el, ezért ültetésükkel nem szabad sokáig várni. legkésőbb október elejéig a földbe, vagy edénybe kell lenniük. Ha megcsúszunk, akkor mindenféleképp gondoskodjunk a téli takarásukról.

Évelő virágok kereskedelmi forgalomban csak edénybe (azaz konténeres formában) beültetve kaphatók, és mivel többnyire képesek arra, hogy akár takarás nélkül is ebben az edényben át is  teleljenek, ezért ültetési idejük a november elejéig-közepéig is elhúzódhat. persze náluk sem árt, ha az ültetéskor szerzett stresszt a kedvezőtlen idők érkezéséig kiheverik.

A díszcserjék hasonlóan az évelőkhöz zömében konténeres formában vásárolhatók. Csak a tömegcserje telepítéskor érdemes szabadgyökerű cserjével próbálkozni, és ebben az esetben is csak ősszel. A konténeres könnyű téma, hisz decembertől-februárig nem, ezen kívül bármikor ültethetők. Sőt enyhébb teleken még belecsúszhatunk a decemberi ültetésbe is, vagy már február közepén kezdhetjük.

Előfordul, hogy ismerősünk a kertjéből ad nekünk évelő virágot, vagy díszcserjét. Ezek többnyire szabadgyökerű kategóriát képeznek. Ezeket a növényeket időben el kell ültetni, mivel csak akkor tudják átvészelni a fagyokat, ha megfelelőképpen begyökeresednek. Ültetésüket elkapkodni sem szabad, mert például a cserjék lombos állapotban kiszedve komoly károsodást szenvedhetnek, ami abból áll, hogy a sok megmaradt levél, és a gyökérveszteség miatt kevés gyökér között fennálló egyensúlyveszteség kiszáradáshoz vezethet. Ezért hát érdemes megvárni az igazi őszt, és legkorábban szeptember közepén megkezdeni a szabadgyökerűek ültetését.

Díszfák körében már többféle csoport létezik. Tárgyalásuk hosszadalmas lenne, ezt majd egy másik cikkben teszem meg. Lényeg, hogy konténeres, szabadgyökerű, és földlabdás formában vásárolhatók. Ezen belül van egy fiatal, középkorú, és túlkoros kategória. A túlkorosak a behemótok, őket többnyire földlabdásan, ritkán dézsában árulják. A konténeres, dézsás csoport szinte bármikor ültethető, akár januárban is, ha valaki meg akar küzdeni a faggyal, jéggel, hisz gyökerük olyan mélyre kerül, hogy oda már a fagy sem hatol le, így egész télen gyökeresedhetnek. De ezt csak ritkán teszik, viszont mindegy is számukra, mivel dézsában, konténerben is áttelelnek a meglévő gyökérzetükkel. Földlabdásan november közepéig telepíthetők. Szabadgyökérrel viszont csak lombtalan állapotban szedhetők ki, és november közepéig ültethetők. Nekik már fontos, hogy némi gyökeret képezzenek tavaszra a lombfakadás idejére.

Gyümölcsfák telepítése nálunk még túlnyomórészt szabadgyökérrel történik. Szerencsére már terjedőben van a konténeres, sőt a túlkoros változat is. Telepítésüket legkésőbb november elejére be kell fejezni. Szabadgyökerűek esetében elég rövid idő áll rendelkezésünkre, hisz a kiszedésük csak lombtalan állapotban kezdődik (sok gyümölcsfa szaporítóanyag termesztő a hosszú és csapadékszegény ősz esetén ezt úgy oldja meg, hogy leszedik a leveleket a fákról), a lombhullás pedig természetes körülmények között, akár október közepéig, végéig is elhúzódhat.

Hagymás virágoknál szót kell ejtenünk az ültetési mélységről is. A hagymák csak olyan mélységig kerülhetnek le, ahonnan még gond nélkül a talaj fölé tudnak emelkedni, anélkül, hogy a hagymájuk teljesen kimerülne, és így a virágzás kárt szenvedne. De van még egy fontos szempont az pedig a hőmérséklet, a fagyhatás, mai a virágrügy differenciálódáshoz szükséges. Ez egy hosszú történet, ezért erről szintén külön cikk íródik. Itt most elég annyit megjegyezni, ahhoz, hogy virágozzanak, a hagymákat fagyhatásnak kell érnie. Na, már most, ha a fagyhatár alatt van a virághagyma, akkor evidens, hogy nem éri, így nem is alakul ki a virágrügy, és elmarad a virágzás. De sok olyan kérdést kapok, hogy mért nem virágzik a tulipán, vagy a nárcisz. Hát ezért. A hagymás virágokról tudni kell, hogy évről-évre egyre mélyebbre kerülnek a talajban. Erről is lesz egy külön írás. Különösen a tulipán nagy művész ebben. Egy év alatt 2-3 centivel is képes lejjebb húzódni. Ha pedig túl mélyre kerül, akkor:

·         nem lesz elég energia hagymában, hogy a talaj felszíne fölé törjön, mire ezt megteszi a hagyma kimerül, és nem fejleszt virágot, vagy csak picit,

·         nem éri fagyhatás, így már a virágrügy sem képződik benne.

A hagymás virágok ültetési mélységéről és idejéről egy a Csodakertben talált ábrát illesztek be. Ettől szebben és jobban én sem tudnám összefoglalni. Van több hasonló ábrám is, ha meglelem őket beillesztem mindegyiket.

Sajnos az alsó táblába átcsúszott a díszhagyma, mint őszi ültetésű, tavasszal nyíló virág.